robertocosmo társkereső férfi, 40 éves, Heves

Halihó :)

Robi vagyok, 27 éves és eléggé elfoglalt, talán emiatt is van, hogy annyi év után újra visszatévedtem a netes társkeresés világába, meg talán amiatt is, hogy rendre felfordul a gyomrom, ha az emberek egymáshoz és a számomra fontos érzelmekhez, értékekhez való hozzáállását figyelem, és ez az oldal most ismét egy újabb hely, ahol hurráoptimista módjára tovább folytathatom a töretlen bizakodást :) Nem akarok azért egyből ilyen lehangolóan kezdeni, de legalább kijön belőlem őszintén :) Magamról kicsit bővebben: nagybátyámmal lakom, aki egyben a főnököm is, heti 6-7 nap dolgozom és elég sokat, hogy elérhessem az életemben azt a szintet, amikor a majdani családomról, és minden emberről, akit szeretek, kellőképpen gondoskodhatok. Nem holnap lesz, de remélhetőleg nem is évtizedek múlva! Aki ezt nem képes megérteni, vagy akinek azt jelenti a törődés, ha kizárólag vele foglalkozom (amikor épp úgy gondolja), akkor vele biztosan nem egymást keressük. Nekem is nagyon fontos, hogy érezzem, hogy szüksége van rám a másiknak, de hát az ilyet úgysem kell magyaráznom, ha az intelligencia megvan :)

Most így visszaolvasva, elég komolykodóra sikerült az első pár mondat :D pedig amúgy egész álló nap hülyéskedek és viccelődök - néha túl sokat is, de azért mindig tudom, mikor kell komolynak lenni. Egy biztos, az életet csak úgy lehet túlélni, ha minél nagyobb a baj, annál jobban kineveted, iszol rá 1-2 pohár bort vagy martinit vagy vodkát, alszol rá egyet, megrázod magad és megoldod a problémát.

Most, hogy ennyit komolykodtam, meg is ragadnám az alkalmat, hogy megkérjek mindenkit: aki arra sem képes, hogy elolvassa és felfogja az adatlapomat és a bemutatkozásomat, az semmiképpen se írjon nekem! Viszont aki ebben a mondatomban megtalálja az ordító logikai bukfencet, az rögtön bátran írjon! :D Vagy éntőlem gyáván is írhat, nem teszek különbséget.. :)