atepasid társkereső férfi, 39 éves, Baranya

Édes cicamicára vágyom, akit imádhatok, akinek mindent megadhatok amit szeretene és imádna engem.

"A játszótársam, mondd, akarsz-e lenni,
akarsz-e mindig, mindig játszani,
akarsz-e együtt a sötétbe menni,
gyerekszívvel fontosnak látszani,
nagykomolyan az asztalfőre ülni,
borból-vízből mértékkel tölteni,
gyöngyöt dobálni, semminek örülni,
sóhajtva rossz ruhákat ölteni?
Akarsz-e játszani mindent, mi élet,
havas telet és hosszu-hosszu őszt,
lehet-e némán téát inni véled,
rubin-téát és sárga páragőzt?
Akarsz-e teljes, tiszta szívvel élni,
hallgatni hosszan, néha-néha félni,
hogy a körúton járkál a november,
az utcaseprő, szegény, beteg ember,
ki fütyürész az ablakunk alatt?
Akarsz játszani kígyót, madarat,
hosszú utazást, vonatot, hajót,
karácsonyt, álmot, mindenféle jót?
Akarsz játszani boldog szeretőt
színlelni sírást, cifra temetőt?
Akarsz-e élni, élni mindörökkön,
játékban élni, mely valóra vált?
Virágok közt feküdni lenn a földön,
s akarsz, akarsz-e játszani halált?"

"akarok játszani, főleg kisgyermekest,
szelíden szerető, bölcs kistermetest,
akarok örülni, mosolyogni, mert az tetszik,
akkor is,ha mindez a semmi tárgyán leledzik
akarok hunyni, akarok bújni
akarok titkokat kisfüledbe súgni
akarok szaladni
szabadon haladni
nem érteni a világot
csakis a sajátom
akarok élni
akarok meghalni
akarok szeretni
közben tőle szenvedni
akarom a színeket, a szókat
akarom olvasni a rímeket, mit róttak
a magyarok, a németek, a szászok
akkor is ha ők nem jó barátok
akarok figyelni, akarok látni
akarok fáradtan, a réten fűben hálni
akarom, hogy legyél
akarom, hogy velem eggyütt éljél
s egyszer, hogy, mikor meghalok
te ne sirass, ne ravatalozz
egyszer úgyis utánam szöksz
ha akarod, ha nem, a világból eljössz"